Komolyan el kell határoznom, milyen jellegű élményeket szeretnék előnyben részesíteni az őszi szezon folyamán az ETO meccseivel kapcsolatban. Hallucinogén tudatmódosító szerek használatára gondoltam először, legalábbis amíg az idő ilyen szép - mert hát lássuk be, nagyon fílinges a három szektornyi üres tér, a kényelem, a luxus. Hívogató a helyzet, élvezhető, élhető. Amennyiben a csapat szekere megindul - amire a Tatabánya ellen mutatott játék alapján nagy sanszot látok - , úgy várható a szurkolók megjelenése. Mármost akkor lesz szurkolás is, talán. (Mer' ami most van, az katasztrofális, öt fő huligán meg tíz fő reménybeli ultra, meg persze az alapvetően passzív, sörözgető rezidens arcok, a csendes többség - ok, első hazai meccs, tévés meccs, sokan nyaralnak ésatöbbi...)Maga a viadal nagyon jó volt egy félidő erejéig (az 1.), aztán defenzívre vettük, pedig lőhettünk volna ötöt-hatot. A második játékrészben kaptuk ugye a gólt, és az volt izgalmas, hogy akkor most mi lesz. Vagy 10 percet szántam arra, hogy Kriston Attila mozgását figyeltem:DDD - óriási az öreg. Akár le is igazolhatna a helyére a Bányász, simán átóttóznék az edzésekre Tbányára.
No comments:
Post a Comment